TRENDetlen
Amikor valaki a multi életét elhagyva szakmát vált és fejest ugrik az álmaiba, az esetek nagy részében "cool" képet fest a vállalkozói létről. Kedves Olvasó, ezzel most ünnepélyesen szakítok! Elmesélem a mindennapokat úgy, ahogy megélem: könnyesre nevetve magam tudományos fokozatokkal tűzdelt énem cégvezetői küzdelmein.
Nem választottam klasszikus utat. Nem vagyok sem Amerika-, sem multi-ellenes, de egy gyermekkori beteljesületlen vágyam folytán mégis szembe úszom az árral: Iparművész csapatommal Barbie-ból valódi stílusos nőt varázsolunk, aki nem sztár akar lenni, hanem NŐ, hisz az is nagy kaland, ezt tudjuk.
Jómagam 30 éve - nevelési elvek végett - nem kaptam ilyen babát.
Minden nap azon dolgozunk, hogy a most felcseperedő kislányok anyukái megkönnyebbült sóhajjal vehessék tudomásul, ha csöppségük Barbie-t szeretne. Mert létezik egy magyar kézműves vállalkozás, akik ezt a megosztó műanyag nőszemélyt újragondolták és átformálták: mi, a Pinkscroll Csapata.
Blogkövetés
Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.
Playboy Barbie
2013 március 22. | Szerző: Pinkscroll
“Kalandok a kézműves cégem körül,
avagy hogyan kell stílusosan hasra esni álmaink után szaladva.”
Mit csinálsz, ha a fotósod kijelenti, hogy nem hajlandó Ken-t fotózni, mert szerinte egyik sem Barbie-ra hajt!? Először is nem lepődsz meg…már nem.
Amikor Őt megtaláltad, fél óra alatt összeomlott a gondosan felépített elvárásrendszered.
Kitűzöd a fehér zászlót, próbafotózás. Barbie hintázik, leendő fotósod hason a sárban. Az eloldalgott gyerekek szájtátva figyelik a mutatványt, az anyukák pedig önmagukkal kerülnek ellentmondásba, miért is ne menjenek közel a lurkók a szakállas bácsihoz, azért mert egyáltalán nem, vagy azért mert túlságosan is szereti a gyerekeket. Befelé folyik a könnyed a nevetéstől. El is döntötted, Ő lesz a fotósod. (A fél órás sárban fekvés eredménye képként csatolva.)
Hetekig mást sem csinál, mint neked fotóz. Nem színes tintákkal, szimplán rózsaszínűt álmodik. A Heavy Metal banda lemezborítójával késik (egy zenei kiadó fotós-grafikusa). Házhoz mennek noszogatni. A lebukás elkerülhetetlen, az egész műterem tele meztelen Barbie-val. A hatás nem marad el, de a vas-macsókból előjön „játékos” énjük. Előbb rettenetes gruppen fotók készülnek, majd embered győzködni kezdi a gitárost, hogy ha segít az öltöztetésben, hamarabb tud nekiállni a borítónak. Az pedig belemegy. (Az élet sokkal jobb fordulatokat produkál, mint amit egy kocka közgazdász ki tudna találni.)
A fotók zseniálisak. Túl jók. Barbie a Playboy címlapjára kerülhetne. Egy a baj, nem oda szántad. Egyre jobban hadonászva magyarázod, hogy öt évesek fogják nézegetni a web shopot. Makacs. Te adtad a feladatot, hogy hozza ki a nőt Barbie-ból. Azt nem lehet vitatni, hogy kihozta… Hát, azt ki! Könyörgő kutya tekintettel kezdesz mantrázni: Öt éveseknek? Öt éveseknek?
Már látod magad előtt a Mattel általi nyilvános kivégzésed a Kossuth téren. Sebaj, a családodnak sokat hoznak majd a közvetítési jogok. Már nem is hallod, mit mond, gesztikulál, egymás után nagyítja ki a popsi kitoló Barbie képeket. Csúszol lefele a székben, az asztalra borulsz, a homlokod már a fa lapot éri, világítótoronyként kinyújtod a kezed és némán, pulzálva mutatod, hogy öt-öt-öt éveseknek!!!!!
Napról-napra mindketten szelídültök. Úgy érzed, főleg te. Egyre jobban viseled, hogy fotoshop zsonglőrködésének köszönhetően a napba néző Barbie hunyorít a képen, a depressziós fejű pedig a dobozban mutatott formájával ellentétben mosolyog. Harminc babát egyre nehezebben azonosítasz be, így egyéb ötlet híján a talpukra ráírod a kódjukat. Ekkor tudod meg, hogy kivel is fordult igazán nagyot a világ. Amikor az elsőnél meglátja, Ő kezd el morogni, hogy „Összefirkáltad Lééééénát!”.
(Utóbb kiderül, hogy mind a harmincat elnevezte, és kedvence is van! Bárgyú mosolyú szőke Ken-ről továbbra sem akar hallani, így kénytelen vagy macsó fiú baba után nézni. Folyt. köv.!)