a_nonek.jpg

1.0TRENDetlenhttps://barbie.cafeblog.huPinkscrollhttps://barbie.cafeblog.hu/author/pinkscroll/a_nonek.jpg "Kalandok a kézműves cégem körül, avagy hogyan kell stílusosan hasra esni álmaink után szaladva." Álljon itt újabb történet egy iparművész hallgatóról, konkrétan a nekem „a_nonek.jpg” néven próbamunkát küldőről. (A dolog személyes volta miatt klasszikus egyes szám első személyben.) Ezen a ponton sejthető lett volna, hogy mire számíthatok a művészvilágban, de ezt a figyelmeztető lövést nem hallottam meg. Az, hogy emberünk a vezetéknevemből és a keresztnevemből álló e-mail címem alapján a nememet meg tudta állapítani (ezért a nőnek file-elnevezés), de a nevemet nem, ez akkora rejtély, amit máig nem tudok megfejteni. De talán nem is kell, mert annyi itt a talány, hogy kár ezen fáradni. <a href="https://barbie.cafeblog.hu/files/2013/03/6_Pack_Abs.jpg"><img class="alignright size-thumbnail wp-image-56" alt="" src="https://barbie.cafeblog.hu/files/2013/03/6_Pack_Abs-150x150.jpg" width="150" height="150" /></a>Mielőtt találkozunk, megnézem a Facebook-on. A klasszikusok mellett egy halom nyári kép. Női lakótárs híján a férjemet hívom oda a gépemhez - „Ezt nézzed meg, ez a kockás hasú kispasi az új grafikusom!” (Utólag végiggondolva ezt a döntésemet racionális érvekkel nem tudom alátámasztani.) Élőben is helyes, kócos kispasi. Meséli, éppen megnyerte a babazászló tervező versenyt. (Három királyfi, három királylány mozgalom. Meg is hatódom.) <ul> <li>Lesz időd továbbra is tervezni, most, hogy beindul a babazászló gyártás?</li> <li>Áh, nem fogok zászlót gyártani, minek, aki akar ilyet, fog egy darab textilt, rajzol egy gólyát ...</li> <li>Te, álljunk meg! Rajzol egy gólyát????</li> <li>(Néz a nagy szemeivel)</li> <li> Szívem, az emberek nem tudnak gólyát rajzolni! ...Bebizonyítsam?</li> <li>(Elneveti magát, azt hiszi viccelek.)</li> <li>Te, komolyan beszélek! Miért, mi van, nálatok mindenki tud gólyát rajzolni???</li> </ul> Bólogat. Kaput nyitok Neki a való világra, teljes kudarccal végződően megpróbálok a szalvétára egy egyenlő szárú háromszöget rajzolni, hogy a realitást demonstráljam. Majd egy óra alatt rázúdítom teljes gazdasági ismerettáramat és felvázolom leendő cégét. Néz, mosolyog, már valami remény csillan fel bennem, hogy áthoztam a vonalon túlra, amikor is szummázza a hallottakat: <ul> <li>Áh, engem nem érint az áfa!</li> <li>Mi az, hogy nem érint??? (a vérnyomásomnak jót tesz ez a délután)</li> </ul> Újabb fél óra, most már adótanfolyamon ül, ilyet sem hallottak még az Iparművészeti Büféjének sokat tapasztalt falai. Nem baj, tűri, nem menekül (vagy nem tud), pislog, figyel, majd felteszi az i-re a pontot: <ul> <li>Olyan jó veled beszélgetni, az én szüleim annyira másképpen gondolkodnak!</li> </ul> ... Az énem hiú női fele felhívott azonnal hat barátnőt, hogy eljött a világ vége, egy 21 éves a szüleihez hasonlított!! Először tragédiának néztem, aztán komédiának és tényleg igaz, hogy „legott mulattatni fog”. A végén már a nevetéstől folyik a könnyem, a vonal másik felén sikításba fulladt „kacajok”. Mindenki örül, hogy ez nem vele esett meg, .... és szorongani kezd, hogy mikor fog! (A kép természetesen illusztráció ... a valóságban a grafikusom sokkal szebb, olyan, mint Ken.)rich