Pink csiga

2013 március 6. | Szerző: |

   “Kalandok a kézműves cégem körül,
     avagy hogyan kell stílusosan hasra esni álmaink után szaladva.”

Az ember (rendben… én, rendre nevelt közgazdász) fejében van egy kritikus út, ha vállalkozásba kezd. Ez ugyebár azon pontokat és azok összefüggéseit takarja, amelyeken végig kell menni, jelezvén a várható veszélyeket, alternatívákat. És az ember (ismét én) el is hiszi, hogy három diplomával ezt jól meg is tudja becsülni.

És egy szabadalmi nyomtatványnál azonnal kiderül, hogy nem. Ez bizony nincsen így. Először nagy sóhajjal rájössz, hogy nem szabadalom kell neked a márkaneved levédéséhez, hanem védjegy. De erre kizárásos alapon jöttél rá és fogalmad sincsen, mi az a védjegy. Valljad be kedves olvasó, hogy csak tippjeid vannak, válaszod nincs! Gigantikus telefonszámla (Bécs-Bp) árán az ügyfélszolgálati csevegések közben nem tudásod még mélyebb szintekre jut, de személyiségednek újabb oldalait fedezet fel, miszerint nem is vagy olyan türelmes, mint hitted. És se művelt, sem okos, mert az elhangzott mondatokból csak a kötőszavakat értetted. Ekkor veszel egy vonatjegyet,  –persze naivan fix vonatra, mert azt  hiszed, ezt személyesen egy nap alatt elintézed.

Elintézed, mert Te vagy a történet hőse, de ezt nem mondhatod el senkinek, elmondod hát mindenkinek.

Időpontra érkezés ellenére végighallgatod, ahogy az ügyintéző hölgy (65+) egy quad-ra!!!! alkudozik. Szurkolsz, hogy az övé legyen, különben a tiéd nem lesz semmi ma. Övé. Remek. Bejutsz. Végül is kedves és okos is, de a szókészletetek továbbra is eltérő, fogalmad sincs miről beszél. Ez viszont is igaz. Vadul lobogtatod a cégbejegyzést, a lógót, a domain nevet, a vérképed, csak juss előbbre. Nyomtatvány? Ember, azt sem tudom, miért vagyok itt! Valaki mondja el végre, mi az a védjegy! Megsajnál, elmondja, száz példány, kötve fűzve, villámírás. Ide kéne egy színes logó! Príma!  Azt meg honnan? Jöjjön vissza! Nem jövök, itt vagyok! Nyomtassa ki! Nincsen színes! Az meg hogy lehet? Ez van! Anyám! (semmi) Mit csináljak? (semmi) Van itt rendszergazda? Van! Hol? Ott! Sziavanszinesnyomtatóaszerverszobábanmostkéneazonnalnehagyjálcserbenköszielőre! 11:50

11:57 kész, kivág, ragaszt! … még egyszer: kivág, ragaszt, XXI. század! Enyém a nap! Nem az enyém, délig van csak csekk befizetés, hű, még jó, hogy van három perc! De nem itt! Micsoda? Ez a hét, a négyben van!

És fut, szalad, rohan, körömcipő, kiskosztüm, mert megadjuk a módját, ajtót feltép, már rég nem elegáns, rácson dörömböl, kedvesek, kész. Mégis enyém a nap és a pinkscroll márkanév.

Címkék:

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


TRENDetlen

Amikor valaki a multi életét elhagyva szakmát vált és fejest ugrik az álmaiba, az esetek nagy részében "cool" képet fest a vállalkozói létről. Kedves Olvasó, ezzel most ünnepélyesen szakítok! Elmesélem a mindennapokat úgy, ahogy megélem: könnyesre nevetve magam tudományos fokozatokkal tűzdelt énem cégvezetői küzdelmein.

Nem választottam klasszikus utat. Nem vagyok sem Amerika-, sem multi-ellenes, de egy gyermekkori beteljesületlen vágyam folytán mégis szembe úszom az árral: Iparművész csapatommal Barbie-ból valódi stílusos nőt varázsolunk, aki nem sztár akar lenni, hanem NŐ, hisz az is nagy kaland, ezt tudjuk.

Jómagam 30 éve - nevelési elvek végett - nem kaptam ilyen babát.

Minden nap azon dolgozunk, hogy a most felcseperedő kislányok anyukái megkönnyebbült sóhajjal vehessék tudomásul, ha csöppségük Barbie-t szeretne. Mert létezik egy magyar kézműves vállalkozás, akik ezt a megosztó műanyag nőszemélyt újragondolták és átformálták: mi, a Pinkscroll Csapata.



Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!